Talán éppen a kínai vakcina gyenge hatékonysága miatt nem bízunk az oltóanyagokban. Vannak korosztályok, ahol kifejezetten rosszul állunk az átlaghoz képest.
Mivel a hazai szervektől nem tudtuk megszerezni a korcsoportokra bontott hazai Covid-átoltottsági adatsort, az európai járványügyi központ adatbankjából dolgoztunk. Kilenc kor- és társadalmi csoportra szedve néztük meg, hogy állunk, és mindezt összevetettük a többi európai ország adataival. Pár hónapja még éllovasok voltunk, mára visszaesett az oltási tempó.
Elhatároztuk, hogy feltérképezzük, hogyan áll Magyarország a koronavírus elleni átoltottságban. A kormányzati Covid-tájékoztató oldalon rengeteg hír sorakozik – a többi között munkahelyteremtésről, vagy hogy mennyien töltötték ki a nemzeti konzultációs íveket –, ám részletes Covid-adatokat hiába keresünk, pedig létfontosságú lenne tájékoztatni a lakosságot a vírushelyzet és az oltottság pontos alakulásáról. Ezért életkorra, nemre, területi megoszlásra lebontott adatsort kértünk a Koronavírus Sajtóközponttól és a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.
Csütörtök óta várjuk a választ, de egyelőre semmi hír felőle, így a fenti statisztikai adatok közül egyedül az életkori bontást tudjuk közreadni. Igaz, azt sem a kormányzati tájékoztató oldal segítségével, hanem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbankjából – amely egyébként a magyar kormány járványügyeseitől kapja az infókat, tehát ezt az adathalmazt ők is kitehetnék.
Az első Covid-oltást 2020. december 26-án Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa adta be, majd idén szeptember 1-ig
5 509 259 FŐ KAPTA MEG A MÁSODIK OLTÁSÁT. MI A „KÉTADAGOSOKAT” ÖSSZESÍTETTÜK, A VAKCINAGYÁRTÓK UGYANIS AZ ALKALMAZÁSI ELŐIRATBA AZT ÍRTÁK, A MÁSODIK OLTÁS UTÁNI 14. NAPOT KÖVETŐEN ALAKUL KI A MAXIMÁLIS VÉDETTSÉG.
A magyarok 2021. január második hetétől kapták a 2. adag Covid-oltóanyagot.
Kilenc korcsoportra, illetve társadalmi csoportra bontva néztük végig a 36 hetes, tavaly decembertől induló adatsort, és táblázatba rendeztük.
9,7 millió magyarból 8 millió 60 ezer 478 a felnőtt, 18 év feletti lakos, és valamivel több mint 590 ezer vannak a 12-18 éves korosztályban, 12 év alattiaknak még nincs oltás.
Átoltottságban sokáig a világ élvonalában voltunk, s ezt a magyar kormány előszeretettel hangsúlyozta. Tegyük hozzá, valóban létfontosságú volt, hogy az európai átlagot nézve gyenge egészségügyi állapotú hazai populáció minél nagyobb része váljon védetté – minél hamarabb.
JELENLEG A MAGYAR LAKOSSÁG 63,2 SZÁZALÉKA SZÁMÍT VÉDETTNEK. ÉRDEKES, HOGY A LEGINKÁBB VÉDTELEN KOROSZTÁLY, A 80 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN IGEN MESSZE VAGYUNK A TELJES ÁTOLTOTTSÁGTÓL.
A 80 felettiek körében Norvégiában, Spanyolországban, Írországban, Izlandon, Máltán, Dániában és Ausztriában már sikerült elérni a teljes, 100 százalékos átoltottságot, Belgium, Ciprus, Finnország, Olaszország és Svédország pedig 90 százalék fölötti szinten áll. A 72,6 százalékos magyar mutatónál a horvát, az észt, a lett, a szlovák is rosszabb. A románok döbbenetesen gyengén, 19,8 százalékon állnak, még a bolgárokat (20,1%) is alulmúlják.
63,2 százalékkal jelenleg a 15. helyen állunk, megelőzve Ausztriát. További részletek az Index.hu cikkében olvashatók.
